Május - Pünkösd hava

Május 1.

Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető, ezen a napon ünnepelték Maiát, a termékenység egyik istennőjét és a természet virágba borulását. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.
A középkorban a diákok és a céhlegények kivonultak a természetbe, és vidám majálist tartottak. 1889-ben május elsejét a munkások nemzetközi ünnepévé nyilvánították. Magyarországon 1890 óta felvonulásokkal és majálissal ünneplik ezt a napot. A majálisnak nincs előírt, kötött szertartása, nincsenek formaságai. Lényeg a szabadba vonulás és a közösségi megnyilvánulás.
A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal. Sok helyütt pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.
"Éhgyomorra vizet inni: újul a tüdő."
Erélyben néhol szokás volt, hogy a lányok ezen a napon megmosták arcukat a harmatban, hogy szépek és egészségesek legyenek.

Május 3. – A szentkereszt megtalálása

Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja 320 szeptemberében ásatta ki Jézus keresztjét a Kálvária dombon. Csoda történt - a három megtalált keresztből az egyik érintésétől tüstént meggyógyult egy beteg asszony. Ez volt a jel, hogy megtalálták az igazit.

Május 4. – Flórián ünnepe

Flórián a tűzoltók védőszentje a mai Felső-Ausztriában született a III. században. Római katonából a Caecia erőd parancsnoki posztjára emelkedett. A monda szerint egymaga hatalmas erdőtüzet fékezett meg, megmentve ezzel katonáit a biztos tűzhaláltól. A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete fellázadt a hatalom kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyóba vetették
"Flóriánkor vetett bab kisül."

Május 6. - Babevő János

A bab, a lencse vetőnapja.

Május 12-13-14. – Pongrác, Szervác, Bonifác napja

Pongrác, Szervác és Bonifác, ókeresztény vértanúk napja. Időjárási megfigyelések kötődnek ezekhez a napokhoz (fagyosszentek). Az egyébként meleg májusi időjárás általában hirtelen hűvösre fordul ilyenkor, nem ritkák az éjszakai fagyok. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.
"Pongrác-napi eső nem jó a gabonára."
"Sok bort hoz a három >>-ác<<, ha felhőt egyiken se látsz."

Május 16.- Nepomuki Szent János napja

Cseh vértanú szent, akinek szobrait általában víz közelében állítják fel. A hajósok, vízimolnárok védőszentje. Baján a szent szobrát zöld ágakkal, gyertyákkal feldíszítették, hajóra vitték és vízi körmenetet tartottak a tiszteletére. Ez volt az ún. Jánoska-eresztés.

Május 19. – Ivó napja

A szőlő Ivó napján szokott elfagyni.

Május 25. – Orbán napja

Orbán a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Sajnos ezen a napon is gyakori a hideg éjszaka, ami a szőlőnek különösen ártalmas, ezért a szőlőben szobrokat emeletek neki, illetve ezen a napon a szőlőtermő vidékeken szent misét tartottak tiszteletére. Ha fagyos idő járta, besározták a szobrát, szép időben pedig felvirágozva hordták végig a szőlőkön.
Kezdődik a méhek rajzása: "Orbán ereszti a bogarait."
Orbán napján áldomást isznak, ha nincsen dér.
"Ha Orbán nevet, a szőlő sír."

• Versek
• Ünnepek
• Kismamáknak